Nyírbátor református templom
Nyírbátor református templom
A nyírbátori református templom, amelyet hajdan Szent Györgynek szenteltek fel, a Bátori család főúri kegytemploma volt. A templom építésének anyagi forrása és apropója, a nyírbátori minorita templomhoz hasonlóan a kenyérmezei győzelem volt.
A templom hazánk legjelentősebb késő gótikus vallási épülete. Stílus jegyei és korra alapján a fent említett minorita templommal és a kolozsvári ferences templommal rokon.
Egyhajós teremtemplom beugrás nélküli, sokszögű szentéllyel meredek tetőzettel, és égre törő pillérekkel rendelkezik. A templom délnyugati oldalához tornyot építettek, amelyre északon három, kisméretű, négyszögletű ablakot helyeztek, a nyugati és a déli oldalra meg két közepes nagyságú csúcsívest. A torony magassága a templomhoz képes alacsony, hiszen az épület főpárkányáig emelkedik. A nyugati oldalon, a torony miatt, nem az épület tengelyében, hanem a templom tengelyétől északra egy pompás ajtót pillanthatunk meg fölötte egy gótikus ablakkal. A nyugati, bélletes csúcsíves kapu pálcadíszes és körtedíszes fonadéka Mátyás király udvari építőmesterein keresztül, közvetve Szászországi mintákra vezethető vissza. A kapu felett letisztult gótikus ablak helyezkedik el, amelyet 1964-ben bontottak ki.
A déli oldal a nyírbátori templom legimpozánsabb oldala. A súlyos építészeti tömeg a hatalmas alakoknak köszönhetően mégis könnyednek hat. A hosszanti déli oldalt vertikálisan íves záródású háromlépcsős pillérek bontják fel kisebb síkokra. A legnyugatibb falsíkon négyszögletes ablak kisméretű ablak világítja meg a karzatot. A 2. 4. 5. és 6. falsíkot gótikus gótikus ablakok díszítik, amelynek osztósudarai félkörívesen illetve halhólyagokból és kőrökből összetett mérművel záródnak. A templom harmadik mezőjében helyezkedik el a díszkapu.
A keleti oldalon elhelyezkedő szentély nyolcszögletes záródású. Ablak csak a délkeleti oldalon található, hasonlóan a nyírbátori református templomhoz. Az itt található pillérek közül a déli pillér kitüntetett, mert erre vésték fel az 1484-es építési évszámot.
Északi oldalhoz egykor emeletes sekrestye tartozott. Az 1964-es ásatáskor előkerült a keletre néző kettős osztású ablak darabkái. Tartozott hozzá egy külön álló kápolna is, amely támpillér nélküli sokszögű záródású volt, négyszögletes alaprajzú homlokzati toronnyal. Talán a XII. században is már említett Krisztus testéről elnevezett kápolna lehetett. A templomból egy szemöldökgyámos ajtón keresztül lehetett átjárni a kápolnába. Ma ez az ajtó el van falazva.
